Osztalyok  Pszichoterapia  Altalanos informaciok  Kognitiv viselkedesterapia

A kognitív viselkedesterapiat Beck fejlesztette ki az 1960-as evekben es “A depresszio kognitív terapiaja” címu muveben írta le. Kidolgozasat az a megfigyeles valtotta ki hogy a pszichoterapiara kuldott betegek melyen gyokerezo negativ velemennyel rendelkeztek onmagukrol, a jovojukrol es kornyezetukrol. A kezeles azon elmeleten alapszik, hogy a zavarokat nem az esemenyek valtjak ki, hanem az ahogyan a paciens viszonyul az esemenyekhez. A kognitív viselkedesterapia egy rovid terapia, az egyuttmukodesen alapszik, az aktualis problemakra osszpontosít, celja a tunetek enyhítese es új kepessegek kialakítasa.
A viselkedest es az erzelmeket az egyen kognicioja hatarozza meg. Egyes erzelmek patologiasak, bizonyos “kognitív hibak” kovetkezmenyei. Az erzelmeket nem lehet vizsgalatoknak vagy viselkedesbeli valtozasoknak alavetni, de a kogníciok direkt modon befolyasolhatok. Abban az esetben ha egy szemelynek segíthetunk hogy megertse a kognitív hibak es erzelmek kozotti osszefuggest, valtoztatasi modszereket probalhat ki. A kognitív viselkedesterapia celja hogy a“gondolkodasmod megvaltoztatasa reven valtoztassa meg az erzelmeket”.
A psziches betegsegek felfogasa: psziches betegsegekben hibak vannak a riziko felfogasaban, logikai hibak, hibak az informacio feldolgozasaban (kognitív torzítasok). Ezek a torzítasok az enre, a vilagra es a jovore vonatkoznak (Beck kognitív triasza). A modell a kovetkezo: Esemenyek > Hibas kognitív felmeres > Erzelmi valasz > Viselkedeszavar > (Viselkedes/Erzelem) = Patologia. Ezaltal a kognitív hibak diszforiahoz es viselkedeszavarhoz vezetnek. Ezek a hibak a gyerekkori tanulasi folyamatokbol , a csaladi/kultúralis modell internalizaciojabol es a korai traumakbol szarmaznak. A kognitív modell csak útmutato a terapiahoz, nem egy atfogo etiologiai modell a psziches betegsegekhez, nem zarja ki a neuro-kemiai es mas jellegu faktorokat, melyek fontosak a tunetek kialakulasanak szempontjabol, sem a pszichofarmakologiai kezelesek egyideju alkalmazasat.
Terapias eljarasok. A pszichoterapeuta nagyon aktív a kognitív viselkedesterapia soran. A paciens es a terapeuta egyutt dolgoznak a tudomanyos kutatas neveben, hogy problemakat es megoldasokat kutassanak-"empirikus egyuttmukodes". A terapeuta segíti a beteget a kogníciok megfigyeleseben, a kognitív hibak felismereseben, a hibas semak megerteseben, új strategiakat probal ki a beteggel ezek megvaltoztatasara es ellenorzi hatasukat a tunetekre. A kognitív viselkedesterapia viselkedesi, kognitív es kíserleti eljarasokat alkalmaz a betegek gyogyítasara.
Viselkedesi eljarasok – teendok megtervezese, exponalas, valasz megelozese, figyelemeltereles, relaxacios eljarasok, szocialis kepessegek fejlesztese.
Kognitív eljarasok – pszichoedukacio, olvasmanyok, automatikus gondolatok azonosítasa, Socrates-i parbeszed, szerepjatekok, automatikus gondolatok naploja.
A kezeles fazisai. Rovid terapia, a kezdeti felmerest 6-20 egy oras ules koveti. A figyelem elsosorban a jelenlegi esemenyekre oszpontosul "itt es most". Minden ules a kovetkezo modon zajlik: surgos helyzetek kezelese, a napirend kozos megtervezese, hazifeladat ellenorzese a megfelelo feedback-el, az aktualis problemak altal vezenyelt sajatos elemekre valo oszpontosítas, az automatikus gondolatok ellensúlyozasara szolgalo viselkedesi vagy kognív eljarasok javaslata /alapsema, hazifeladat megfogalmazasa.
Javallatok es ellenjavallatok. A kognitív viselkedesterapia aktív kezelesnek szamít, mely feltetelezi a paciens megerteset es egyuttmukodeset. A betegnek motivaltnak kell lennie es kepesnek arra hogy kapcsolatot letesítsen gondolatok es erzelmek kozott. A kognitív viselkedesterapia ellenjavalt tanulasi zavarokban, ertelmi fogyatek es demencia eseten. Javalt: enyhe es kozepesen súlyos depresszioban, taplalkozasi zavarokban (anorexia nervosa, bulimia nervosa), szorongasos zavarokban, egyes betegeknel szemelyisegzavarok kezeleseben, fuggoseggel kapcsolatos problemak eseten es a kronikus pszichotikus tunetek ellatasara.
Hatekonysag. Fontos bizonyítekok leteznek a kognitív viselkedesterapia hatekonysagara nezve depresszioban, taplalkozasi es szorongasos zavarokban. Legalabb ugyanolyan hatekony mint a pszichofarmakoterapia az enyhe es kozepesen súlyos depresszioban, hosszútavon akar hatekonyabb is lehet (a visszaesesek megelozeseben).